Új szakkollégiumi tanulmánykötet készülőben

A Hatvani István Szakkollégium 2017. tavaszán hallgatói tanulmánykötetet jelentet meg. A szakkollégisták által szerkesztett kötet "A mi tendenciáink..." - Szakkollégiumi tanulmányok 5. címmel jelenik meg. A kötet megjelentetését a Hatvani István Szakkollégium NTP-SZKOLL-16-0007 számon nyilvántartásba vett ˝Közösségek, hálózatok, értékek - Tehetséggondozó szakmai programok a Hatvani István Szakkollégiumban˝ című pályázati programja támogatja.

 

A készülőben lévő kötettel a tudományterületek közötti kommunikációt szeretnénk elősegíteni. Olyan tanulmányokat várunk, amelyek magas szintű ismeretterjesztő, vagy egy-egy tudományterület legújabb eredményeit közérthető formában bemutató tartalommal bírnak, a szövegük könnyen értelmezhető, amennyire csak lehet mellőzik a tudományos szaknyelvet.

 

Az egységes megjelenés érdekében a kéziratok tartalmi és formai követelményeit a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratának, a Magyar Tudománynak az ajánlásaihoz igazítottuk.

 

I. A tanulmányok benyújtása és elfogadása

A benyújtott tanulmányokat a szerkesztők akkor tudják elfogadni, ha azokat a szerzők témavezetői előzetesen lektorálták. A szerzőknek a megküldött kézirat (word dokumentum) mellé csatolniuk kell a témavezető aláírásával ellátott igazolást arról, hogy a témavezető a tanulmányt lektorálta, annak megjelentetését támogatja (pdf formátum). A tanulmányban szereplő képeket és ábrákat szintén kérjük külön is csatolni (jpg formátum, lásd az 5. pontot). A tanulmánykötet függelékében rövid leírást közlünk a kötetben publikáló szerzőkről, amit egyes szám harmadik személyben megfogalmazva szintén kérünk külön fájlként csatolni (word dokumentum, lásd a III. pontot). 

II. A tanulmányok tartalmi és formai követelményei

Az egységes megjelenés érdekében a kéziratok tartalmi és formai követelményeit a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratának, a Magyar Tudománynak az ajánlásaihoz igazítottuk, amely a legrangosabb honi interdiszciplináris folyóiratok egyike.

 

Tartalmi és formai követelmények:

 

1. A tanulmánykötet a tudományterületek közötti kommunikációt szeretné elősegíteni, ezért elsősorban olyan tanulmányokat várunk, amelyek magas szintű ismeretterjesztő, vagy egy-egy tudományterület újabb eredményeit bemutató tartalommal bírnak. A kötet nem szakkiadvány, ezért a szerzőktől közérthető, az adott tudományterület szaknyelvét amennyire csak lehet mellőző tanulmányokat várunk.

 

2. A kéziratok terjedelme 20-25.000 leütés. A tanulmányok ábrákat, táblázatokat tartalmazhatnak, de a kötet fekete-fehér, a szerzők tehát ne használjanak színeket! A teljes kéziratot word dokumentumban kell megküldeni a hatvani@unideb.hu e-mail címre.

 

3. A kézirat középre igazított címe alatt tüntessék fel a szerző(k) nevét, ez alatt a szakot, a képzés formáját és az évfolyamot, ez alatt a szerző(k) saját e-mail címét, végül pedig a témavezető(k) nevét és beosztását.

 

4. Szöveg közbeni kiemelésként dőlt (italic) formázás alkalmazható. A szövegben aláhúzás és félkövér betűk nem alkalmazhatóak. A jegyzeteket lábjegyzetként kérjük megadni.

 

5. A képek, ábrák a szövegbe ágyazva érkezzenek meg, de kérjük azokat külön fájlokban is megküldeni. Felhívjuk a szerzők figyelmét arra, hogy tartsák szem előtt, a tanulmánykötet fekete-fehér; formátuma A5 – tehát ne használjanak színeket, és vegyék figyelembe a megjelenő oldalak méreteit. Általában: a képek, ábrák és azok magyarázatai legyenek egyszerűek és áttekinthetőek. Az e-mailben érkező képeket jpg formátumban kérjük csatolni, értelemszerűen fekete-fehérben, minimum 150 dpi felbontásban, nagyságuk ne haladja meg a végleges (vagy annak szánt) méretet. A tanulmány szövegében mindenképpen legyen jelölve az ábrák megfelelő helye.

 

6. A bibliográfiai, szakirodalmi hivatkozásokat mindig a tanulmány végén, abc sorrendben adjuk meg. A hivatkozások az egyes a szövegen belül, elsősorban a bekezdések végén kerüljenek feltüntetésre (szerző, évszám, oldalszám: Romsics, 2010. 34.). A lábjegyzetekben kizárólag magyarázatok lehetnek. Ha azonos szerző(k)től ugyanazon évben több tanulmányra hivatkoznak, akkor a közleményeket az évszám után írt a, b, c jelekkel kérjük megkülönböztetni mind a szövegben, mind pedig az irodalomjegyzékben. A szerzők fordítsanak különös figyelmet a bibliográfiai adatoknak a szövegben, illetőleg az irodalomjegyzékben való egyeztetésére! Kérjük: csak olyan és annyi hivatkozást írjanak, amilyen és amennyi elősegíti a megértést. Számuk ne haladja meg a 10-15-öt.

 

7. Az irodalomjegyzéket abc-sorrendben kérjük. A tételek formája a következő legyen:

 

Folyóiratcikkek esetében:

Feuer, Michael J. – Towne, L. – Shavelson, R. J. et al. (2002): Scientific Culture and Educational Research. The Educational Researcher. 31, 8, 4–14.

 

Könyvek esetében:

Rokkan, Stein – Urwin, D. W. – Smith, J. (eds.) (1982): The Politics of Territorial Identity: Studies in European Regionalism. Sage, London

 

Tanulmánygyűjtemények esetében:

Halász Gábor – Kovács Katalin (2002): Az OECD tevékenysége az oktatás területén. In: Bábosik István – Kárpáthi Andrea (szerk.): Összehasonlító pedagógia – A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Books in Print, Budapest

 

Példák a Magyar Tudomány c. folyóiratból:

http://www.matud.iif.hu/2010/01/03.htm

http://www.matud.iif.hu/2010/02/08.htm

 

III. A kötet szerzői

A tanulmánykötet végén rövid leírást közlünk a kötetben publikáló szerzőkről, amit egyes szám harmadik személyben megfogalmazva szintén kérünk külön fájlként csatolni (word dokumentum). A leírás a szerző neve alatt csak a következőket tartalmazza: mikor született, hol született, melyik egyetem hallgatója, melyik tehetségműhely tagja, mi az elsődleges kutatási témája, mi a legjelentősebbnek tartott publikációja.

 

IV. Igazolás a kézirat befogadásáról

A Szakkollégium - amennyiben azt a szerzők külön igénylik - a kézirat befogadásáról igazolást állít ki a hallgató számára, miután megkapta a kéziratot és a témavezető aláírásával ellátott igazolást.